2013. augusztus 5., hétfő

Meggyes crostata


A kedvenc nyári gyümölcseimnek lassan vége, illetve már vége is, de még sikerült egy kis meggyhez jutnom a múlt héten. Már nem volt az a kövér, élénk piros színű és valószínűleg nem is előző nap szedték, de legalább frissnek volt mondható és nem fagyasztott vagy üveges verzióval kellet bénázni.
Idő hiányában sajnos ezen a nyáron sem sikerült annyit és úgy sütni, főzni, ahogy szerettem volna, nem is beszélve a fagyasztásról, lekvár készítésről. Talán majd jövőre... És jövőre is azt fogom mondani, hogy jövőre :) De egyszer biztos összejön.

Az alábbi receptet Mirelle oldalán találtam, csak az arányokon változtattam és sok kicsi helyett 1 nagyot készítettem.



Hozzávalók:
  • a tésztához:
    • 220 g liszt
    • 150 g vaj
    • 25 g porcukor
    • 2 ek víz
  • a töltelékhez:
    • 100 g mandulaliszt
    • 50 g vaj
    • 30 g cukor
    • 1 tojás
    • 1 ek liszt
    • 500 g meggy (magozva)
    • fahéj
    • 1 tojás a tészta megkenéshez
    • jégcukor (ez elhagyható vagy helyettesíthető kristálycukorral)

Elkészítés:
  • A tésztához a lisztet elkeverem a porcukorral, majd hozzáreszelem a vajat. Jól összemorzsolom, végül a vízzel egynemű tésztává gyúrom.
  • A kész tésztát a mélyhűtőbe teszem, hogy egy picit visszadermedjen és könnyebb legyen kinyújtani. Közben elkészítem a tölteléket.
  • A vajat megolvasztom egy kicsit és a cukorral fehéredésig, magas fokozaton összekeverem, aztán hozzáadom a tojást, liszetet és mandulalisztet.
  • A tésztát lisztezett munkafelületen kör alakúra nyújtom és egy kivajazott, kilisztezett piteformába teszem úgy, hogy a szélei bőven túl lógjanak a forma peremén.
  • A sütőt légkeveréses állásban 180 fokosra előmelegítem.
  • A tésztára kanalazom a krémet, eloszlatom egyenletesen, majd ráhalmozom a kimagozott meggyet, jó bőségesen, végül egy kevés kristálycukorral és fahéjjal megszórom, végül a széleket ráhajtogatom. Nem baj, ha nem egyforma mindenhol, ettől lesz rusztikus :)
  • A kész sütit az előmelegített sütőben kb 30-40 perc alatt megsütöm. Akkor jó, ha a szélei mindenhol, egyenletesen aranybarnák.



3 megjegyzés:

Eszter Pál írta...

nagyon szépséges :)
(kicsit elmaradtam az olvasgatással, szuper receptjeid vannak megint)

bistro at home írta...

Szia Eszti!

Örülök, hogy újra itt vagy :)
Ne aggódj, nem maradtál le nagyon, sajnos kevés időm van főzni, posztolgatni ;)

Eszter Pál írta...

Ismerős :) Nyár, család... a blog háttérbe szorul nálam is :)